ceremoniamester

2011. november 21., hétfő

Egy ceremóniamester, aki meghívott vendég volt egy esküvőn…

Kedves Olvasóink!

Egy kis intro:
Majd két hónapnyi hallgatásunk oka egy igen nagy családi esküvő volt, amelynek mind érzelmi mind szakmai feldolgozása ennyi időt vett igénybe. A nagy családi felháborodást belekalkulálva hosszas gondolkodás után úgy döntöttünk, hogy megosztjuk véleményünket a párokkal (Veletek), hogy ne kövessetek el hasonló hibát!

És akkor lássuk:
Eljött az idő, amikor végre meghívott vendégként voltunk jelen egy családi esküvőn. Számunkra nagyon fontos volt, hiszen már jó ideje nem történt ilyen esemény. Amikor megtudtuk, hogy a fiatalok összekötik életüket, felajánlottuk segítségünket, hiszen hétről-hétre esküvőkre járunk és rengeteg tapasztalattal bírunk (meg a családban illik segíteni). Talán hiba volt, mivel elutasították a segítséget azzal a magyarázattal, hogy ők majd megszervezik. Nem is szóltunk bele, hiszen mindenki képes megszervezni egy esküvőt! De nem mindegy, hogy hogyan! Szeretném leszögezni, hogy segítségünket azért ajánlottuk fel (mint az összes eddigi párunknak), hogy valóban úgy sikerüljön az esküvő, ahogyan ők szeretnék. Eljött tehát a Nagy Nap, amire már nagyon készültünk.  

Elkezdődött az esküvő egy rövid lánykikéréssel, és utána egy búcsúztatóval. Kívülről kicsit kaotikusnak tűnt, hiszen semmifajta tájékoztatást nem kaptunk az esküvőt illetően. Nem volt esküvői-menetrend ismertetés (szerintem ez nagyon fontos, hiszen a vendégekkel közölni kell, hogy mikor vannak a szertartások, mikor lehet átadni az ajándékokat, mikor kezdődik a vacsora stb.). Előzetesen azt az információt kaptam, hogy Magyarország egyik legjobb vőfélye fogja levezényelni az esküvőt! Bevallom megpróbáltam megkeresni a neten, de nem volt róla megfelelő információ, így vártam a nagy bemutatkozást. Számomra ez elmaradt, mivel azon kívül, hogy rímekben beszélt, semmi más kézzelfogható és említésre méltó dolgot nem láttam tőle. Vendég voltam, de figyeltem, hiszen rokon szakmában tevékenykedett a vőfély (bár a vőfélyeskedést is lehet kicsit több odafigyeléssel és szakmaisággal végezni). Leírhatnám az egész esküvőt, de lehet, hogy éles kritikának tűnne, így íme néhány kis szösszenet:

- A vacsora 40 perces késéssel kezdődött.

- A vőfély a vacsoránál kölcsönkérte az általam hozott vezetéknélküli mikrofont (mi mondtunk (Viki+én) egy pohárköszöntőt az ifjú pár egészségére), mert elmondása szerint „lankadt az emberek figyelme”.

- 21.45-kor el is tudtuk kezdeni a nyitótáncot, bár még mindig nem tudtuk, hogy mennyi ideig kell a nászajándékot dugdosnunk.

- 23.00-kor át is tudtuk adni az ajándékokat.

- 23.30-kor megérkezett a torta.

- 00.00-tól 01.00-ig  „gyenge egyórás menyasszonytánc”.

- 01.00-től pedig leültek a vendégek egy kis 30 perces „éjféli menüre”.

- Majd megérkezett az ifjú pár és végigélvezhettük a „fantasztikusan unalmas” hintós vagy kocsis játékot 20 percben.

Szóval hajnali 02.00-kor felvetődött bennem a gondolat, hogy lesz-e még igazi buli és tánc. A vendégek egy része már a menyasszonytánc után haza is ment. Sajnos a zene sem volt pörgős így, úgy döntöttünk, hogy inkább hazamegyünk aludni. Másnap sokat gondolkodtunk, de valahogyan nem értettük az egészet! Napokkal később megtudtam a vőféllyel kapcsolatos anyagi részleteket is.

Összegezve:

Magyarország „egyik legjobb” vőfélye (azt is megtudtam, hogy valaki már azért lehet Magyarország egyik legjobbja, mert szerepelt a Fábry-Showban - szeretem én is, de számomra nem szakmai műsor, inkább előnyben részesítem a közszolgálati televíziót, mert az még „értéket közvetít”!) vezette esküvő kicsit késősre, információszegényre és összetördeltre sikerült. Fontosnak tartom megemlíteni, hogy egy munkahelyen nem illik alkoholt fogyasztani még ha az egy esküvő is! És mindez mennyiért? 80ezer forint + útiköltségért (Veszprém-Nyíregyháza-Veszprém)!! A fentiek alapján a kedves olvasókra bízom, hogy eldöntsék megérte-e! A begyűjtött tapasztalatok alapján bátran állíthatom, hogy az általunk levezényelt esküvő távol áll a leírtaktól, bár a díjazásunk közel hasonló... És sikerült azt is megértenünk, hogy amikor a párok „elmenekülnek hozzánk” több vőfély, ceremóniamester találkozó után, miért választanak nagyon gyorsan bennünket.